A ghrelin az emésztőszervek által termelt peptidhormon, amelynek fő funkciója az éhségérzet kiváltása és az energia zsírszövetben és glikogénként való raktározása. Emellett aktiválja az agy jutalmazó rendszerét, feltehetően csökkenti a depressziót és az emésztőrendszerben gátolja a gyulladás kialakulását. A ghrelin csak akkor képes kifejteni a hatását, ha acilálva van, vagyis a harmadik aminosavához (egy szerinhez) egy enzim kaprilsavat kapcsol. Az acilálatlan ghrelin nem képes kapcsolódni a receptorához, de a megfigyelések szerint hat a szívműködésre,[3] növeli az étvágyat[4] és gátolja a glükóz felszabadulását a májban.[ Ghrelintermelő sejtek elsősorban a gyomor falának mirigyeiben[7] és a nyombélben találhatóak, de kisebb mértékben előfordulnak az éhbélben, tüdőben, a hasnyálmirigyben,[8] nemi szervekben, mellékvesekéregben, méhlepényben és a vesében is. Újabban kimutatták, hogy az agyban is termelődik.[9]
A ghrelin "éhséghormon", üres gyomor esetén termelődik és az agyban (valamint lokálisan az emésztőrendszerben) kiváltja az éhségérzetet. Része a szervezet energia-homeosztázisát szabályozó rendszerének: fokozza az energiabevitelt és az energiatöbbletet a zsír- és glikogénraktárakba irányítja. A fokozott ghrelintermelés a testsúly növekedésével jár.[10] Kimutatták, hogy csökkenti a bolygóideg gyomrot érintő részének érzékenységét, vagyis az agy ezáltal kevésbé reagál a gyomor feszülési ingerére.
Szintje a vérben étkezés előtt a legmagasabb és közvetlenül utána a legalacsonyabb.[11] Mesterségesen beinjekciózva mind emberben, mind patkányban megnövelte a táplálékbevitelt.[12]
testsúly csökkenése, fogyás esetén a ghrelinszint megnő és arra serkenti a szervezetet, hogy több ételt vegyen magához; hízáskor viszont a hormon szintje lecsökken. Kimutatták viszont azt is, hogy a már túlsúlyos személyek ghrelinszintje alacsonyabb az átlagosnál,[13] kivéve a Prader-Willi-szindrómában szenvedőket
A ghrelin aktiválja az agy kolinerg-dopaminerg jutalmazó rendszerét is, vagyis fokozza a táplálkozással (és feltehetően az alkoholfogyasztással) együttjáró örömérzetet.[19]
Kimutatták, hogy azoknak, akik keveset alszanak, magasabb a ghrelin szintjük és hajlamosabbak lehetnek arra, hogy túlsúlyosak legyenek.[25] A kevés alvás fokozza a kortizol szint növekedést, ami növeli a ghrelin hormon fokozott növekedés, a leptin hormon csökkentése révén. Tehát el lesz nyomja a jóllakottság érzése, a fokozott éhséggel együtt.
A ghrelin gátolja a gonadotropin felszaszadító hormon szekrécióját és csökkentheti a termékenységet.
Mit tehetünk hogy jól működjön a ghrelin hormont?
1. Figyeljünk a testünk jelzéseire és fogjuk meg a gyeplőt!- Szedjünk a tányérunkra egy közeped adagú ételt és ha elfogyasztottuk az ételt, álljunk fel az asztaltól, menjünk mossunk fogat és fejezzük be az étkezést! Ne nassoljunk ne csipegessünk hagyjuk hogy a ghrelin hormonunk lecsökkenjen.
2. Böjtöljünk-az előzőekhez kapcsolható, ugyanis ha állandóan csipegetünk azzal fent tartjuk a ghrelin szintünket, ennek az ellenszere a böjt. Minél több idő telik el két étkezés között annál jobban tudjuk érzékenyíteni az éhség-jóllakottság receptorainkat.
3. Pihenjük ki magunkat-amint az a fentiekből kiderült minél inkább fáradtabbak agyunk annál inkább nő a kortizol szintünk és annál inkább jobban fokozódik a ghreiln termelése. Tehát hiába nem vagy már éhes-jön az a kis érzés, a kis gondolat hogy jó lenne csak úgy rágcsálni csipegetni valamit! Aludjunk vagy pihenjünk inkább helyette, vagy pedig igyunk egy borsmenta teát, bagy bojtorjánfű tehát mely segít az éhség-jóllakottság szabályozásában.
